2012. március 13., kedd

A rozskenyér

Kati baba

Gyönyörű arcú,szőke hajú,a ruhácskája pedig kézzel horgolt,egyedi.Igazi hölgyhöz méltó kalappal és retiküllel.Ő Kati baba,a kislányom első babája.Deszki szomszédunktól kapta ajándékba.Az unokái játszottak vele valaha,s a ruháit ő maga horgolta.Meghatott,hogy nekünk ajándékozta s ezért róla neveztük el. 
S van még egy dolog amit Katikának köszönhetek:az első magam sütötte kenyér.Van vagy nyolc-tíz éve,hogy áthívtak,és megkínáltak a frissen kisült kenyérrel.Ott kezdődött.Kis idő elteltével én is vettem egy kenyérsütőgépet,és nekiálltam kenyereket sütni.Hatalmas örömmel,és lelkesedéssel.Este összekészítettem,beéllítottam és reggel megcsapott a konyhában a frissen sült kenyér illata.
Aztán egy idő után kezdtük unni a kissé tömör,szögletes kenyereket,aminek főként a héja nem volt az igazi és a sütögetés abbamaradt.Majd jött a dagasztás nélküli kenyér,mely újabb fejezetet nyitott az itthoni kenyérsütésemben.A harmadik felvonásban pedig a következő rozskenyér játssza a főszerepet.És nem tudom elképzelni,hogy lesz idő mikor nem tapsoljuk vissza. 

A rozskenyér

Ez nem egy kenyér,ez a számunkra tökéletes rozskenyér.Tápláló,egészséges,sok napig friss,jól fagyasztható.Frissen vajjal,paprikával,vagy házi baracklekvárral,többnaposan pedig pirított kenyérként a legfinomabb,amit valaha ettem.



Hozzávalók:

öregtészta:15 dkg finomliszt,1 pici csipet cukor, fél dkg élesztő,0,7 dl víz
                      
25 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
30 dkg finomliszt
2 dkg élesztő
1 nagy csipet cukor
1 evőkanál búzasikér
2 evőkanál natúr joghurt,vagy kefír
2 evőkanál étolaj
5 kávéskanál só
len-,szezám-és napraforgómag keveréke,egy maroknyi
2,5 dl kézmeleg víz

Az öregtésztából én nem keverek több adagra valót,mert nem szeretem rakosgatni.Így előző este beleteszem a fennt leírt mennyiséget a kenyérsütőgépbe,és pár perc alatt összedolgoztatom a géppel.Nem baj,ha nem dolgozza el tökéletesen.Benne hagyom éjszakára,és másnap ehhez rakosgatom a többi hozzávalót.
Ha kenyérliszet (bl.80-as)használok akkor a búzasikért elhagyom.De nálunk csak egy üzletben kapható kenyérliszt és az is lényegesen drágább,mint a hagyományos fehérliszt.Ezért inkább dúsítom a hagyományos lisztet sikérrel.  
Szóval másnap minden hozzávalót beleteszek a gépbe,és dagasztóprogramra állítom.A legnagyobb tepsire sütőpapírt fektetek és rozsliszttel megszórom.Másfél óra elteltével erre borítom a megkelt tésztát.Ellapogatom,a két végét kissé visszahajtom,majd szorosan,feltekerem.Végeit megigazítom,tetejét kevés rozsliszttel megszórom.Konyharuhával letakarom,közben pedig előmelegítem a sütőt 200°c-ra.A sütő aljába egy pici tepsibe vizet teszek,hogy gőz keletkezzen.Kb.fél óra múlva betolom a kenyeret,és kb.45 perc alatt szép barnára sütöm.
Konyharuhába tekerve,a gyékény kenyértartóban 4-5 nap után is élvezhető kenyér.


Nem sikerül nekem sem mindig tökéletesre,ezért nem szabad feladni egy-egy kudarc után a kenyérsütést.Sok függ a liszt minőségétől,vagy,hogy milyen meleg van a konyhában a második kelesztésnél.De gyakorlat teszi a mestert.És megéri a munka,a kísérletezés:a frissen sült kenyér illata,hogy tudom miből készül amit az asztalra teszek,és,hogy mindenkinek ízlik mindig nagy örömmel tölt el.
Az  öregtészta és ennek a kenyérnek egy hasonló,ötletadó változata,több más kenyérrecept mellett megtalálható Limaránál.

7 megjegyzés:

duende írta...

Hú de jól néz ki. Olyan igazi békebeli rozskenyér. Lehet kapni hasonlót nálunk, nagyi kenyere néven és nagyon szeretem. Annak alapján sütöttem meg én is az első rozsos kenyeremet. Köménymag van benne, egyszerűen imádom a rozskenyérben.
Én is sütöttem tegnap rusztikus kenyeret, korpásat. És igen, bele lehet szeretni az itthoni kenyérsütésbe - az élvezetéről nem is beszélve.
A kenyérsütőgép beszerzése nekem még hátra van. Kézzel dagasztok, de mit mondjak... sokszor hússzor meggondolom, süssek-e kenyeret, buktát vagy kalácsot. Igen fárasztó művelet a kézi dagasztás. :)

Nekem is volt egy kedvenc babám gyerekkoromban, rongyosra szeretgettem és játszottam. A Csutka baba. :)

Tálaló írta...

Mi pedig már csak a rozskenyeret szeretjük.Néha veszek korpás zsemlét,anno a kórházban azt kaptam,és kifejezetten ízlett,ízlik.
Azt mondják a kézzel dagasztott az igazi:))Viszont gép híjján biztosan nem sütném meg hetente kétszer a kenyéradagunkat.Így kevesebb időt foglalkozom vele,mintha elmennék a boltba pékáruért.

Nekem maci volt a társam.Bár volt egy szeretett szép,hosszú hajú babám is.Ugyanolyan masnit kötöttem mindig a hajába,mint amilyet az Anyu az enyémbe.Mindaddig míg a húgom nem vágott neki egy rövid frizurát...

duende írta...

:)) Mi is megfodrászoltuk az összes hosszúhajú babánkat. :)
Sőt. Én egyszer a hugom egyik hosszú fonott copfját vágtam le. Fodrászost játszottunk. Tőből. Jó gyerek voltam...
Ó, elfelejtettem mondani: nagyon hangulatos, szép tavaszias lett a fejléced! :)

Babette írta...

Gyönyörű kenyérke! Mi is nagyon szeretjük a rozskenyeret:)

Tálaló írta...

Dunede:))Az szép...én meg azt hittem,hogy csak az én húgom ilyen elvetemült,hogy levágja a babám haját.Napokig bőgtem.De most,hogy mondod hálás lehetek,hogy nem engem fodrászolt meg...

Köszi,bár messze nem lett tökéletes:))


Babette:köszönöm.Mi is nagyon szeretjük,szerintem az egyik legfinomabb kenyérféle.

Vicuska írta...

Nálunk a rozskenyér KENYÉRNEK számít, ő az igazi! :)

Tálaló írta...

Vicuska:)))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Légyszíves kérjed írásos beleegyezésem amennyiben az oldalon lévő írásokat,képeket használni szeretnéd.