Nem szívesen nyafogok,de tele a hócipőm az időjárással.Vagy azért nem lehet kimenni az udvarra mert elájulunk a melegtől,vagy azért mert úgy szakad az eső mintha dézsából öntenék.Igaz ma az eső,meg a kánikula pihenőre ment,viszont megjött szél-úrfi,dúlva,fúlva.
Az alig kétéves kislányom pedig egyre elkeseredettebben mondogatja,hogy"intapalinta"meg,hogy"oda ki".Még jó,hogy fedett a terasz.Vasárnap ott üldögeltünk vastag kabátban,meg ott fociztunk.
Csokoládés,mazsolás scone,avagy skót gyümölcskenyér
Trollanyunál láttam s mivel a scone alaptésztájából már remek kis zsemlék is születtek,biztos voltam benne,hogy ezzel sem fogok melléfogni.
Gyors,kényeztető uzsonna egy borongós,álmos délutánon.
Hozzávalók:
1,5 dl író(én natúr joghurtot használtam)
3 dkg barnacukor
egy teáskanálnyi vaníliás cukor(házi)
1 tojás
12,5 dkg fehérliszt
12,5 dkg teljes kiőrlésű liszt
1 kávéskanál sütőpor
1 kávéskanál szódabikarbóna
csipet só
5 dkg hideg vaj apróra vágva
10 dkg étcsoki apróra vágva
maroknyi mazsola
Előmelegítem a sütőt 180°°c-ra.A vajat elmorzsolom a sütőporral elkevert liszttel,beleszórom a cukrokat és a sót.A nedves anyagokat egy másik tálban összekeverem,majd a lisztes morzsára öntöm.Hozzáteszem a csokit és a mazsolát,majd evőkanállal jól elkeverem.Vajjal kikent szögletes sütőformába kanalazom,elsimítom,tetejét megpermetezem vízzel,és megszórom kevés barnacukorral.Az előmelegített sütőbe tolom és kb. fél óra alatt megsütöm.Frissen picit morzsálódik,de pár óra múlva gyönyörűen szeletelhető.Önmagában vagy akár lekvárral megkenve is isteni.
Bejegyzések
5 megjegyzés:
Mondtam már, hogy annyira tetszenek nekem a fotóid, melyek általában régies hangulatúak...? Igen, biztos írtam már... :)
De a csokis gyümölcskenyeredből is elmajszolgatnék most nagyon szívesen a teraszon ücsörögve.
Nálunk most nagyon kellemes idő van - se nem meleg, se nem hűvös, szélcsend, vannak ugyan gomolyfelhők, ezáltal néha elbújik a nap, de én pont az ilyen időt imádom!! Egyszóval én most elégedett vagyok! :) De a nagy meleget nem várom...
Kellemes délután Nektek!
Ja, az én kisfiam is mindig azt szokta mondani, ha ki szeretni menni az udvarra (márpedig Ő egyfolytában ott lenne, ha tehetné), hogy "oda ki". :o)))
Köszönöm kedves Gabriella:))
Igazából itt a sütemény maga is olyan rusztikus hangulatú.
Nekem fel sem tűnik,de ezek szerint a képek visszaadnak valamit abból a hangulatból,amely körülvesz bennünket.Mert nekem azok az igazi bútorok,edények,melyeknek előéletük van.A dédipapa régi szekrénye,a mama ezeréves vasalója,a másik dédi petróleumlámpája anyu nagynénjének a vájlingja(nem tudom így kell-e írni)...Mind-mind megbecsült "kincs".
Most nálunk is kellemesebb az idő,hőfokban pedig ideális.Csak a szél nem kellene.Azért ha felébred a kisasszony,biztosan elmegyünk bicajozni,meg a játszótérre:))
Egyébként ő is csak aludni jön be jó időben,még enni is kint szoktunk.Nem is betegeskedik:))
Nektek is szép délutánt:))
Gyünyörű lett így gyümölcskenyér formájában is, nagyon tetszik:)
Köszönöm.És a receptet is:))
Nagyon finom,és azért ebben sütöttem,hogy ne kelljen tányérra tenni a szeleteket.Mert ha nem bennt uzsonnázik a kisasszony,nem kényszerítem az asztal mellé.Különben nem végezne a temérdek dolgával,én meg örülök,ha eszik valamit,mert mostanában nagyon"diétázik".De ez neki is ízlett:))
Megjegyzés küldése