Csípjen meg valaki...
hogy felébredjek.Mert azt álmodom,hogy az ereszről jégcsapok lógnak,s szakadatlanul esik a hó.Hogy a ház előtt a barkaágakra aggatott tojásokat vastag hó fedi.
Szeretem a havat.De nem tavasszal.
Aranygaluska vaníliasodóval
Tésztát terveztem,pirított zöldségekkel.Aztán tegnap úgy döntöttem,hogy a vágottbab leves után valami kényeztető,édes finomság kell.Vigaszképp a tavaszi hóesés ellen.Meg aztán úgysem gyúrok a bikiniszezonra.Ha így folytatódik júliusban is havat lapátolunk strandolás helyett.
Hozzávalók:
tészta:
50 dkg finomliszt
2 tojás sárgája
3 dl tej
6 dkg olvasztott vaj
5 dkg cukor
2 dkg élesztő
csipet só
hintéshez:10 dkg olvasztott vaj,10 dkg cukor,15 dkg darált dió,reszelt citromhéj
vaníliasodó:
4 db tojássárgája
6 dl zsíros tej(vagy tej és tejszín felesben)
10 dkg kristálycukor
2 evőkanál vaníliáscukor
2 evőkanál liszt
A lisztet a kenyérsütőgép üstébe mérem.Mélyedést készítek benne,beleteszem az élesztőt a cukorból egy keveset,és a langyos tejből úgy fél decinyit.Hagyom,hogy az élesztő felfusson,majd a többi hozzávalót is belemérem és a gépre bízom a dagasztást,kelesztést.Ha elkészült a tészta kinyújtom,és kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatom.Olvasztott vajjal kikent tortaformába rakok egy sort,megkenem kevés vajjal,majd megszórom a dió-cukor-citromhéj keverék felével.Ráteszem a másik sor tésztapogácsát,őket is lekenem vajjal és megszórom a maradék diós cukorral.Bő fél órát kelesztem letakarva,meleg helyen.180°c-ra előmelegített sütőben kb.40 perc alatt megsütöm.
A sodóhoz a tejet a vaníliáscukorral felforralom.A kristálycukrot pedig kézi habverővel fehéredésig keverem a tojások sárgájával.Belekeverem a lisztet is,majd a felforrt tejbe csurgatom,s közben folyamatosan keverem a tejet a kézi habverővel.Lassú tűzőn,kevergetve beforralom.
Házi vaníliás cukor:késes robotgépbe teszek 20 dkg kristálycukrot és ollóval hozzávagdosok egy rúd vaníliát.Néhány percig őrlöm a géppel.A végére a kristálycukor apró szemcsés,a vaníliától kissé szürkés színű,nagyon illatos lesz.Jól zárható üvegben tárolom.
2013. március 26., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Légyszíves kérjed írásos beleegyezésem amennyiben az oldalon lévő írásokat,képeket használni szeretnéd.
6 megjegyzés:
Olyan szép ez a kék tálalás:) És persze amit tálaltál benne az is:)Én is készítettem házi vaníliás cukrot, egyszerűen kikapartam a magocskákat és a rudakat is elvágtam, kristálycukorral összekevertem.
Juj, de megennék most egy tálkával.:-)Csodaszép lett!
Itt is esik hó.....
Imádom, amikor a lányomat vártam és kórházban tengettem hónapjaimat, Anyutól mindig ezt kértem, a szobatársak nagy örömére (mert ők vidékiek voltak, ritkán jöttek a rokonok). Gyönyörű!!
Köszönöm lányok:))
Ritkán sütök,nem mintha nem fogyna el,csak hát az a sok cukor,liszt meg tej és tojássárgája...ezek közül egyiket sem nagyon kellene ennem.
A kicsi lány miatt viszont hálás étel,mert megint nagyon rosszul eszik,de ez csúszik neki.Ma is evett a maradékból ebéd után(na jó,helyett).Diós pogácsának hívja,gondolom a pogácsaszaggató után,amivel ő szaggatta:))
Nekem is nagy kedvencem, de mondjuk nekem is inkább salátákon kéne élnem:) Az iskolai menzán is szerettem, nálunk otthon nem készült, a nagyobb gyerekeim meg pont az iskolai menza miatt nem kedvelik, de talán már elfeljtették. Az én emberemnek meg mindegy, ha van hozzá jó kis vanília szósz, szerinte mindenhez az kell:) Várjuk már mi is a tavaszt, nagyon:)
A mi életünkbe meg épp a menza vezette be.Istenien csinálták-és ahogy hallom csinálják a mai napig-a közeli iskolában ezt is és az összes kelt tésztát.
Hát a tavasz hozzánk is csak éppen beköszönt,aztán továbbállt.
Az ünnep közeledtével olyan érzésem van néha mintha a karácsonyt várnánk.Bár még az sem ennyire havas errefelé.
Megjegyzés küldése