Valahogy úgy alakult az életem,hogy semmit nem kapkodtam el.9 év után mentem férjhez.A kislányunk születésekor pedig épp annyi idős voltam,mint a nagymamám mikor az első unokáját ölelte magához.
Ezek egyrészről nem feltétlenül tudatos döntések,egyszerűen így hozta az élet.Másrészről viszont mégiscsak azok,mert csak ekkora érett meg bennem/bennünk az elhatározás.Kellett az idő,hogy letisztuljon az életünk,hogy csendesebb vizeken evezzünk.Mert csak így tudunk teljes odaadással felelősséget vállalni egy apró emberkéért.
A mi életünk így kerek.És talán pont azért volt különösen szép terhességem,és azért nyugodt,kiegyensúlyozott a kislányunk,mert a belső hang volt a mérvadó,nem pedig a társadalmi elvárások.
Pavlova-tortácska,habcsók
Régóta udvarol nekem ez az édesség,de csak most érett meg bennem az elhatározás.A fagyasztóban megbújó tojásfehérjék és a nyárról elmentett málnaszemek láttán.
5 db tojásfehérje
20 dkg porcukor
1 ek.almaecet
1 ek.étkezési keményítő
kb.4 dl tejszín ízlés szerinti cukorral habbá verve
2 maroknyi málna,vagy bármilyen más gyümölcs
A szobahőmérsékletű(!!!) tojásfehérjéket elkezdem habbá verni,s közben kanalanként adagolom hozzá a cukrot.A végén a keményítővel elkevert ecetet is belevegyítem.Fényes,kemény hab lesz a végeredmény.
Egy nagyobb tepsibe sütőpapírt fektetek és a habból kis halmokat rakok.Megpróbálom őket kör formájúra igazítani,és a közepükbe kis mélyedést készíteni.
Előmelegített 140°c-os sütőben egy órát sütöm,illetve szárítom.A sütő ajtaját ekkor pici résre nyitom, evőeszközzel kitámasztom,s hagyom teljesen kihűlni.
Az apró tortácskák több részletben is elkészíthetők aztán.A középső mélyedésbe tejszín kerül,tetejükre pedig málnaszemek.Én legvégül még megcsepegtettem házi csipkebogyólikőrrel.
Eredetileg ez egy nagy torta lenne,de így több részletben is elkészíthetjük a már meglévő habcsók alapból a tortácskákat.Vagy megehetjük magában,ahogy az Anyukám kérte.S ha egy-egy összetörne akkor sincs baj,pohárkrémekbe,fagylaltba keverhetjük.Jó kontraszt a finom,ropogós habcsók a krémes állagban.
Bejegyzések
12 megjegyzés:
ezt a bevezetőt légy kedves elmagyarázni "családom és egyéb állatfajták"-nak is... :)))
nagyon igaz, mindenki nyomaszt, kérdez, ítél, de senki se kérdezi a körülményeket, a belső indíttatást.
Én/Mi sem kapkodtunk el semmit! (a külső kérdezősködés és noszogtatás pedig soha nem érdekelt) Talán emiatt volt nekem is nagyon szép terhességem, amit nagyon élveztem (ráadásul semmi bajom nem volt a 9 hónap alatt, még fáradt sem voltam). ...és a kisfiam nekem is nagyon kiegyensúlyozott, boldog kissrác! :)
A Pavlova tortát még Én sem készítettem el eddig, de már napok óta szemezek vele, mert több blogtársam is elkészítette a napokban. Na és most már Te is! :))
Tetszik!
Két tojásfehérjém dekkol a hűtőben. Mert ma franciasalit készítettem, mert tegnapról volt maradék hajában főtt krumplim.
A dolgok így gördülnek mint a kövek... Este Pavlovát sütök, nem is kérdés! :)
N.D.,olyannak aki más érvek alapján vállal gyereket,annak hiába is mondanád.
A védőnő jegyezte meg,hogy milyen szépen belesimult az életünkbe ez a csöpp emberke.És ez azért van,mert tiszta szívünkből vártuk,és kivártuk,hogy ő is jönni akarjon.
Manapság sajnos nem divat türelmesnek lenni...
Gabriella:engem keveset szekáltak,talán mert megszokták,hogy én úgysem a kigyúrt ösvényen megyek,hanem amerre az én utam vezet.
A tortát elkészíteni nagyon egyszerű,és mivel te sokat sütsz,biztosan marad olykor tojásfehérje.
Duende,ha azt mondanám,hogy tudtam a megmaradt fehérjéidről?Jól hangzana,nem?Kár,hogy nem igaz.
Én azért nem sütöttem eddig mert csak ez miatt nem akartam leütögetni tojást.De a megmaradt fehérjék jobb helyen nem is végezhették volna.És örülök,hogy piciket sütöttem,apránként szépen "elkopik".
Én csak egy átlagos sütő-főző valaki vagyok, de úúúgy szeretem a gasztroblogokat.Otthonos, megnyugtató meleg járja át őket.:-)
Kedves Éva,én is egy átlagos sütő-főző háziasszony vagyok.Bár mi tagadás ezt nagy örömmel teszem.
Amennyiben így érzel,annak tiszta szívemből örülök:))
Úgy látom, vagyunk itt néhányan "késői szülők", de szerintem ez így van rendjén. Nagyon finomat és szépet készítettél, mindig írom mindenhol, hogy milyen kár, hogy az enyémek nem eszik meg a habcsókot, pedig milyen jó lenne sütögetni!!
Ó,az én férjem sem szereti a habcsókot.Ezt mégis jóízűen ette:))
Azért nem késtünk le semmiről...Bár azon elgondolkodtam,hogy ha a kislányom is ilyen ráérősen alapít családot,akkor nemigen élvezhetem a nagymamaságot.Ennek ellenére neki is azt fogom tanácsolni,hogy csak belső indítattásból vállaljon kisbabát.
Nagyon guszta.... Csak nyelek és nézegelődöm:) A cukordiétám nem tudom,mennyire bírná el... De azt hiszem, előbb-utóbb bűnbe esek! Akkor viszont ilyen csodás Pavlovával lesz érdemes:)
Annyira ügyes vagy,és én nagyon szégyellném ha én vinnélek bűnbe.
Bár a tejszínt én is nyírfacukorral édesítettem,mert a habcsókban úgyis elég sok cukor van.
Mindennek eljön a maga ideje :)
Így van Vicuska:))
Csak a mai rohanós világban valahogy nem divat kivárni.
Megjegyzés küldése