2012. augusztus 28., kedd

Hordós savanyúság

Fények

Esti bicajozásaink alkalmával,néhol már ég egy-egy lámpa a házakban,melyek mellett elmegyünk.Sajnos napról-napra észrevehető,hogy rövidülnek a nappalok.
A középiskolát kezdtem egy őszön,mikor a szüleim válását követően Anyuval és a húgommal társasházba költöztünk.Akkoriban épült fel egy, akkor még nem megszokott látványú,szép családi ház,épp amerre iskolába menet vitt az utam.Minden reggel láttam,ahogy égnek bennt a villanyok és a megtört lelkem meg a gyermeki eszem azt sugallta,hogy biztos boldog család él ott bennt.
Persze ma már tudom,hogy boldog családi élet egy társasház falai közt is éppúgy folyhat,és szép házakban is lehet rossz együttélés.
Mégis...a házak ablakán kiszüremlő fény nekem az életet,a meghitt,családias hangulatot szimbolizálja.Épp úgy mint a kéményekből felszálló füst.
Azóta nekünk is megadatott a ház,majd sok év után igazi családdá lettünk,azzal,hogy megszületett a kislányunk.És a csendes kis lak megtelt élettel,melegséggel,vidámsággal.

Hordós savanyúság



Egyszer régen már próbáltuk,de nem sikerült.Most viszont megkaptam a receptjét attól,akitől télen a piacon vettük a savanyúságot.
Abban is van számomra valami otthonos,ahogy készülünk a téli hónapokra és elmentjük a nyár ízeit.
És ebben a savanyúságban mindhármunk keze munkája benne van.A férjemmel tisztítgattuk meg a zöldségeket,majd a kisasszony dobálta bele őket a hordóba.Igazi,testhezálló munka volt neki:))




Hozzávalók:

12 kg zöldség,tetszőleges arányban: uborka,zöldparadicsom,almapaprika,kisebb vöröshagymák,karfiol,apró tökfélék,úgymint patisszon,cukkini,görögdinnye.


8 l víz
2 l 10 %-os ecet
2 kg cukor
35 dkg só
1 cs egész bors
1 cs mustármag
1 cs koriander
1 cs babérlevél
1 cs nátrium-benzoát
40 gramm borkén

és egy 25-30 l-es műanyag hordó

A léhez minden beleöntünk a hordóba,és egy nagy fakanállal néha megkevergetjük,hogy feloldódjon a só és a cukor.
A vöröshagymát megpucoljuk,a többi zöldséget alaposan megmossuk,a hosszabb szárakat levágjuk, a hibás részeket kivágjuk.Majd belerakjuk mindet a lébe.Mivel a zöldségek feljönnének a víz tetejére ezért egy tányérral le kell szorítani.Nekem ez úgy sikerült,hogy ráraktam egy tányért és még egy sütőtálat is.Így kettőjüknek sikerült a zöldségeket a lében tartani.Konyharuhával lefedtem,és 2 nap múlva,mikor elment a borkén szaga levettem a ruhát és ráraktam a tetőt.A nehezékként használt tányér,pedig mindig rajta kell,hogy legyen,ha kiveszünk a savanyúságból,utána vissza kell rá tenni.


A 25 l-es hordó füle pont leszorítja a tányért,mi viszon csak 30 l-eset kaptunk.Úgyhogy aki most készül beszerezni ezt is figyelembe veheti.Kisebb mennyiségben is készíthető,műanyag vödörben,myilván a hozzávalók arányos csökkentésével.

4 megjegyzés:

Gabriella írta...

Családi munkamegosztás. :) Nagyon aranyos a kisasszony. :o)
Mi is szoktunk ilyen hordós savanyúságot készíteni Anyukámmal, hasonló a receptünk hozzá. :-)

Esténként amikor sétálunk, vagy épp autóval vagyunk (mikor hogy)), én is olyan szívesen kukucskálok be a házak ablakán, ahol bent már lámpafények vannak - annyira hangulatos és meghitt.
Gyerekkoromban, amikor Nagymamámékhoz mentünk biciklivel a szüleimmel az őszi/téli estéken, ugyanígy "leskelődtem" be az ablakokon, és ugyanazt éreztem, mint Te is. Szerettem. :)

Tálaló írta...

Igen,ez a munka nagyon lekötötte,s mi is tudtunk tőle dolgozni:))
Most még annyira szorgalmas,remélem valami megmarad ebből későbbre is.

Érdekes,hogy mióta megszületett a kislány,valahogy én is újraélem a gyerekkorom.Kicsit az ő szemével is látom a világot,rengeteget sétálunk,bicajozunk,sokat vagyunk a természetben,s újra felfedezem a körülöttünk lévő világot.Erre korábban nemigen volt időm.
Ahogy olvasom te is hasonlóképpen vagy ezekkel a dolgokkal:)

Gabriella írta...

Igen, nagyon hasonlóan érzek... emiatt is szeretem olvasni a bejegyzéseidet. :)

Tálaló írta...

:))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Légyszíves kérjed írásos beleegyezésem amennyiben az oldalon lévő írásokat,képeket használni szeretnéd.