2012. december 19., szerda

Burgonyapüré-torta

Kényelmes ünnepi főzőcske

Szívesen kísérletezek új ételekkel,ízekkel.De az ünnepi asztalra nem mernék olyat tervezni,amiről nem tudom biztosan,hogy megállná a helyét.
Ezért próbáltam ki ezt a köretet.Amiért nagyon tetszik,az az,hogy össze lehet rakni aztán elvan a sütőben,nem frissen kell vele bajlódni.A másik köretnek félbevágott,kacsazsíros,fűszeres,burgonyát sütök,szintén a sütőben.A kacsacombok,mellek az elősütés után ugyancsak a sütőre lesznek bízva.A narancsos párolt káposzta és a vörösáfonya szósz pedig előző nap elkészíthető.Csakúgy mint az isteni kacsahúsleves.
Szóval míg az ételek irulnak-pirulnak én kényelmesen megterítek,felöltözöm,és nem fáradtan,lestrapálva fogok az ünnepi asztalhoz ülni.

Burgonypüré-torta

Jamie Oliver sütött hasonlót zöldspárgával.Úgy is el fogom készíteni szezonjában.De karácsonyra adta magát a kelbimbó,ráadásul szintén zöld,és friss íz.És nem utolsósorban mutatós,ahogy ott csücsülnek a krémes burganyapüré tetején.


Hozzávalók(4 főre):

0,8-1 kg burgonya
10 dkg sajt lereszelve
2 dl tejszín
12 dkg vaj
réteslap,4-5 rétegben
25-30 dkg kelbimbó
só,bors,fokhagyma

A burgonyát megpucolom,felkockázom és sós vízben puhára főzöm.Félidőben beledobok egy-két gerezd megtisztított fokhagymát.Ha megpuhult lecsepegtetem és a fokhagymával együtt összenyomkodom.Beleteszek úgy 5 dkg-nyi vajat,a tejszínt,a reszelt sajtot,sót,borsot és jól összekeverem.A kelbimbókat sós,kissé szódabikarbónás forrásban lévő vízbe dobom 4-5 percre,majd lecsepegtetem.A többi vajat kissé felolvasztom.Tűzálló tálba rakom a réteslapokat,minden lapot vajjal megkenve.Majd a réteslapok ölelésébe kanalazom a burgonyapürét.Tetejére rakosgatom a kelbimbókat,és a maradék vajat rálocsolom.
Legközelebb nem hajtom ki ennyire a réteslapokat.Mert úgy talán mutatósabb lesz.Viszont kellenek,mert nekik köszönhető,hogy  pár perc pihentetés után szépen lehet kivenni a tálból a tortakockákat.


Most "dobverőket"sütöttem hozzá,de önmagában,főételként is megállja a helyét.



 

2012. december 17., hétfő

Várakozás

Várakozás

Nem aggódott.Pedig ilyentájt már minden évben a teraszon várta egy fenyőfa,hogy bevigyék a házba és feldíszítsék.Idén viszont tudta,hogy nem fog bemenni a felbolydult méhkasra hasonlító városi forgatagba,nem válogat a hetekkel-hónapokkal korábban kivágott normandok között.És nem adnak érte annyi pénzt.
A napos de kissé csípős reggelen jól beöltöztette a kislányát és elhívta az édesanyját.Elmentek a közeli erdészetbe.A bekötőutat és a fák alját vékony hólepel borította.A traktor előttük döcögött az erdészház elé a frissen vágott fenyőkkel.Mikor a férfiak elkezdték lerakni őket,már akkor kinézték azt a formás lucfenyőt,ami aztán hazaindult velük.Ilyen finom fenyőillatot rég éreztek,mint ami a visszaúton átjárta az autót.
Hazafelé még útba ejtették a horgásztavat,hátha tudnak halat is venni.A kislányt teljesen elbűvölték a kádban ficánkoló halak,melyek közül kiválasztottak néhány darabot.
Még soha nem érezte ennyire jól magát vásárlás után.Ezen a délelőttön felerősödött benne az érzés,hogy ezután csak így szeretne készülni a karácsonyra.A frissen kivágott fa illata,a mesés erdei környezet,a közvetlen,kedves erdészek és horgászok mind-mind egy más,élhetőbb,békésebb világot tártak fel előtte.Örül,hogy a kislánynak ilyen élményeket adhat,és ilyen emlékei lesznek a karácsonyvárásról.

Büszkén áll  a kis fenyő a teraszon,és ontja illatát a mellette elhaladónak.Olykor megpihen rajta egy-egy kismadár,de lassan bekerül a házba,és feldíszítve várja a vidám gyereksereget,akik az alatta elrejtett ajándékokat bontogatják.

2012. december 11., kedd

Mézeskalács figurák

Sütünk,sütögetünk

Ennyit tesz,ha van az embernek egy konyhatündére.Aki ráadásul minden nap a pici sodrófájával készenlétben várja az újabb bevetést.Nincs mese,sütni kell.
Persze amúgyis terveztem mézeskalácsokat.

Mézeskalács figurák



Évek óta megvan ez a recept,egy kedves kolleganőm írta le s a recepteskönyvembe csúsztatva árválkodott.Amiért nem sütöttem mézeskalácsot,annak oka,hogy még nem sikerült igazán finomat ennem,s régebbi,egyszeri próbálkozásom alkalmával sem voltam elégedett a végeredménnyel.
Most is csak a játék ledvéért készült,hogy a kisasszony sodorhasson,szaggathasson,rajzolhasson.S azt gondoltam jók lesznek karácsonyfadísznek.
Csakhogy annyira finomak,hogy nem tudom megéri-e belőlük néhány darab az ünnepet.

Hozzávalók:

60 dkg fehérliszt
3 tojássárgája
1 egész tojás
15 dkg cukor
3 evőkanál tejföl
1 tojásnyi zsír(nálam vaj)
1 narancs reszelt héja
2 kávéskanál szódabikarbóna
1 mokkáskanál őrölt fahéj(én még tettem bele:nagy csipet őrölt szegfűszeget,kardamomot és gyömbért)
1 dl méz(nálam hansági vadvirág)

a mázhoz:
a 3 tojásfehérjét 16 dkg cukorral gőz felett felverni

A tojások sárgáját,meg az egy egész tojást a cukorral habosra keverem.Majd belekeverem a tejfölt és a szobahőmérsékletű vajat.Ezután belemérem a lisztet,a fűszereket,belereszelem a narancs héját,és hozzáöntöm a langyos mézet.Kézzel jól kidolgozom.Folpackba csomagolom és fél napra a hűtőben pihentetem(a recept 12 órát ír,nekem 6 órát tudott csak,mert előző nap elfelejtettem begyúrni).
Lisztezett felületen kb.fél cm vastagra nyújtom,majd kiszaggatom.180°c-ra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütöm.
Ha kihűlnek a tojáshabbal díszítem.


2012. december 7., péntek

Zserbó szaloncukor

Hosszú,téli estéken


Égnek az adventi fények,pislákol néhány gyertya.A lejátszóból Halász Judit szól.A kislány sürög-forog,kiskosárral szalad bevásárolni,rendelésre vacsorát főz apukának és folyamatosan magyaráz közben.Ülök az asztalnál,elnézem őket,s közben formázom a szaloncukrokat.Elszáll fejemből a sok gond,megoldásra váró feladat.Csak egy dolog marad: a jóleső érzés,a boldogság.

Zserbó szaloncukor

Az ünnepre minden évben sütök egy tepsi zserbót.De már tavaly is megfordult  a fejemben,hogy szaloncukrot is készíthetnék ilyen ízben.Mert ezek az apró,kézzel készült kis bonbonok jobban fogynak,mint a sütemények,és ezek nemcsak az ünnepekben édesítik a mindennapjainkat.


Hozzávalók:

15 dkg darált dió
15 dkg darált keksz
4 dkg porcukor
fél citrom reszelt héja
1-1,5 evőkanál sárgabaracklekvár
kb.20 dkg étcsokoláde a forgatáshoz


Én a napokkal korábban,részben ezen cukrok miatt sütött citromos kekszet  használtam.Ennek hiányában valami linzerfélét esetleg hagyományos győri édest ajánlanék,semmikébb sem háztartási kekszet.Pár hete próbálkoztam már ezen szaloncukorral,és akkor háztartási kekszel gyúrtam össze a masszát.Úgy sem volt rossz,de így elkészítve emlékeztet igazán a zserbó ízére.
Az étcsoki kivételével a hozzávalókból masszát gyúrok.A lekvár kisebb adagokban adva hozzá,úgy,hogy egy jól formázható massza legyen a végeredmény.Kis szaloncukrokat formázok belőle,s tepsire sorakoztatom őket.Vízgőz felett megolvasztom a csokoládét,és egy villa segítségével megforgatom benne a szaloncukrokat.Alufóliával letakart tálcára sorakoztatom őket,majd hideg helyen hagyom megszilárdulni.Jól formázható csomagolópapírba rejtem őket.

Ugyan kevés cukorral készül,de a következő adagban megpróbálom kiváltani más édesítővel és diabetikus lekvárral,meg kekszel elkészíteni a diabetesszel együtt élő kis unokahúgomnak  és édesanyámnak.

Ezen kívül idén is készítek még:kakaós,marcipános , vajkaramellás és  kókuszos szaloncukrokat.




2012. december 4., kedd

Citromos keksz

Első

Tegnapelőtt volt advent első vasárnapja.
Tegnapelőtt gyújtottuk meg az első gyertyát a koszorún.
Tegnapelőtt sütöttük meg az első süteményt az idei karácsonyra.
Tegnapelőtt álltunk egymás mellett a konyhában(jó,a kisasszony egy széken,hogy felérje a pultot),és először szaggatunk közösen tésztát a karácsonyi kiszúrókkal .


Ez lesz a harmadik karácsonyunk együtt.Mindegyik másért nagyon szép és emlékezetes.Ez mindenképpen ezekről a sütikről is felejthetetlen lesz számomra.És remélem neki is.

Citromos keksz

Lehet teához,kávéhoz.Vagy sütés előtt pálcikával kis lyukat szúrva rájuk karácsonyfára dísz.
Vagy...nekem más terveim is vannak velük,ha sikerül úgy egy következő bejegyzésben olvashattok róla.



Hozzávalók:

25 dkg finomliszt
12 dkg vaj
8 dkg porcukor
1 tojás
1 citrom reszelt héja
1 evőkanálnyi citromlé
csipet só

A lisztet elmorzsolom a hideg vajjal.Hozzáteszem a többi hozzávalót,és tésztává gyúrom.Folpackba csomagolva egy órát hűtőben pihentetem.Kivéve vékonyra sodrom,és az ünnephez illő figurákkal kiszaggatom.Hétköznapokra az Anyu mindig hold alakúra szagatta.
180°C-ra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt világosra sütöm.Hidegen fémdobozba rakosgatom őket,és ott tárolom mig el nem "kopnak".


2012. november 30., péntek

Sült hurka

Téli ízek


A hideg idő beköszöntével mindig nosztalgikus hangulat lesz rajtam úrrá az emlékeimben élő disznóvágásokra gondolva.Érzem a csípős reggel páráját az arcomon,hallom a malac sikítását,akitől előző nap búcsút vettünk gyerektársaimmal.Elevenen emlékszem  kedvenc ételem,a sült vér illatára,az ebédre frissiben kisütött hús páratlan omlósságára.Az egész napos munka a felnőttek részéről is jó hangulatban telt,nekünk,aprónépnek pedig igazi nagy kalandot jelentett.
Gyerekként gyakran volt részem ebben a különleges élményben.A nagyszüleim halálával viszont megszüntek a téli disznóvágások,és az igazán finom hurka,kolbász,friss hús íze is csak emlék.Innét-onnét kapunk kóstolót,de azok nagyon ritkán vannak a mi szájunk íze szerint befűszerezve.


Sült hurka


Az az igazi,ha  sütőedényben kevés olajjal vagy zsírral meglocsolva sütjük meg.De mikor egy-egy szálat  kapunk kóstolóba,és nem túl lágy az állaguk,akkor így szoktam elkészíteni.Időben sokkal rövidebb,és én különösen szeretem,ha kissé megpirul.A sütőben sültnél is azt szeretem,ami megreped,és az edény alján kérgesre sült.




A hurkákat rézsutosan felszeletelem és csak ezután veszem le a belet róluk.Nagy serpenyőben mindkét oldalukon átsütöm.Ha jól megsül az első oldala,akkor óvatosan át lehet úgy fordítani,hogy ne essen szét.Közben egy másik serpenyő egyik felén hagymakarikákat,a másik felében pedig birsalma szeleteket sütök,párolok.A hurkákat kiszedem és a kenyérszeleteket is megsütöm a visszamaradt,kevés zsíradékon.Ezekre a pirított kenyérkékre teszem a sült hurka szeleteket,majd a májasra birsalmát,a véresre pedig sült hagymát pakolok.

2012. november 20., kedd

Répás palacsinta,csokiöntettel

Gombóc Artúr nyomdokain

Az én kicsi lányom kétéves korára komoly határozottságot mutat az öltözködés és az étkezés terén.Pontosan tudja melyik ruha mivel passzol és általában ki is választja mit szeretne felvenni.Persze vannak mellényúlásai,ilyenkor szép szóval azért meggyőzhető.
Jó ideje az étkezés terén is hasonló a helyzet.Szoktam kérdezni,hogy mit enne,s vázolom a lehetőségeket.De van egy szó,ami általában nem szerepel a listámon,egy ideje mégis leggyakrabban ezt hallom:kakaóst.
Csokoládét nem nagyon evett még,de szoktam sütni kakaós kiflit,kalácsot,és a sütikbe is újabban kerül némi kakaó.Nos,nála ezek gyűjtőneve a kakaós.S ezen ételeken kívül szénhidrátot szinte egyáltalán nem akar enni.Jól elvan zöldségeken meg gyümölcsökön.Aminek persze örülök,de elég vékonyka,és a sokat mozgó,fejlődő szervezetének azért szüksége lenne némi energiára is.

Répás palacsinta,csokiöntettel

Trollanyunál láttam egy klassz sárgarépás palacsinta receptjét,és már akkor tudtam,hogy csokiöntettel fogom készíteni.Szerintem a legtöbb gyereknél jó mézesmadzag a csokis öntet.És még a zöldséget kerülő gyerekek is meg fogják enni.Csak nekik nem kell elárulni az összetevőket:)

 

A palacsinta hozzávalói:

30 dkg liszt
1 tk. sütőpor
1 tk. szódabikarbóna
só,fahéj, gyömbér egy-egy csipet
2  ek. darált dió
2 ek. mazsola (én kihagytam)
2 tojás
3ek. barna
1 tk.vaníliás cukor
0,5 liter natúr joghurt
5  közepes sárgarépa apróra reszelve


A csokiszósz hozzávalói:

4 evőkanál cukor
2 ek.kakaópor
2 ek.étkezési keményítő
5 dl tej
2 ek.vaj
kevés rum vagy rumaroma(elhagyható)


A tojást a cukorral habosra keverem.Beleteszem a joghurtot,a répát,majd belemérem a többi hozzávalót is és jól elkeverem.Serpenyőben kevés olajra evőkanálnyi halmokat rakok,ellapogatom,s közepes lángon megsütöm mindkét oldalukat.

A csokiszószhoz elvegyítem a keményítőt, a cukrot és a kakaóport.Kevés tejjel csomómentesre keverem.A többi tejet felteszem melegedni,s forrás előtt beleöntöm a csokis keveréket.Állandó keverés mellett forrásig főzöm,majd lehúzva a tűzről belekeverem a hideg vajat és a rumaromát.
Ezt a csokiöntetet szívesen készítem felfújtak mellé is.



2012. november 16., péntek

Olajbogyós kifli

Szeretve önmagában

Naponta-kétnaponta sütök kenyér-vagy finompékárukat.S az igazán finomak nem kívánnak maguk mellé komolyabb kísérőket.Kevés vaj,sajt esetleg olívaolaj pompás társuk.Vagy épp tejföl,mint a következő kiflinél.S semmi hiányérzetünk sincs a felvágottak,húsfélék miatt.Bár veszek olykor felvágottakat,de nagyon megnézem,hogy milyet.És ezek fogyasztását is igyekszem a minimálisra csökkenteni étkezéseinkben.

Olajbogyós kifli

Mikor megláttam Limaránál ezt a kiflit,egyből beleszerettem.Azóta elkészítettem és tudom,hogy ebből a szerelemből tartós kapcsolat lesz.Nagyon finom önmagában,vagy ahogy Limara ajánlotta tejfölbe mártogatva is.
Nem épp egyszerű és gyors az elkészítése,de egyértelműen állíthatom,hogy megéri az időt és az energiát.




Hozzávalók:

35 dkg finomliszt
60 ml meleg víz
125 ml tej
1 tojás
15 g friss élesztő
1 tk. só
25 g cukor
25 dkg hideg vaj
maroknyi apróra vágott fekete olajbogyó
szezámmag,szódabikarbóna


Az élesztőt a cukorral elkevert langyos tejben felfuttatom.A lisztet elmorzsolom a hideg vajjal.Hozzáöntöm az élesztős tejet,vizet,tojást,sót és az apróra vágott olajbogyót.Összedolgozom,csak annyira,hogy összeálljon.Úgy jó,ha nem morzsolódik szét teljesen a vaj,s látszanak benne a darabkák.
Letakarva egy-két napig hűtőben pihentetem.
Kivéve vékonyra nyújtom,s a pogácsákhoz hasonlóan hajtogatom.Ezt a műveletet pihentetés nélkül még kétszer megismétlem,majd fél órára hűtőbe teszem.Ezután vékonyra nyújtom,három csíkba vágom és háromszögeket metszek.Kiflivé tekerem őket.Teáskanálnyi szódabikarbónát elkeverek egy tál langyos vízben.A kifliket ebbe mártom,majd tálcára borított szezámmagban megforgatom.
Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatom őket,és előmelegített 200°c-os sütőben 15-20 perc alatt megsütöm.

2012. november 11., vasárnap

Ropogós,fahéjas dió

Majd a maga idejében

Azt tapasztalom,hogy a kereskedelmi élet szereplőinek bedőlve egyre többen előreszaladnak az időben.
Én nem érzem október végén a karácsonyi áhitatot ,még akkor sem ha a hipermarketben a hangszóróból karácsonyi dalok szólnak.Sőt,inkább arra késztet,hogy mielőbb meneküljek.Mert én kicsinyes és elborzasztó üzletpolitikának gondolom a vásárlók ilyen típusú "megfogását",és vásárlásra ösztönzését.De biztosan működik,különben nem csinálnák.
Én sem hagyom az utolsó napokra az ajándékok beszerzését és a nagybevásárlást.Sőt,ha bármikor évközben meglátok valamit,aminek örülne a szerettem,akkor megveszem,és gondosan elrejtem.Viszont november első felében még inkább a természetben gyönyörködöm,és az őszi napsugarakat élvezem.Nekem advent négy hete jelenti a karácsonyra készülődést,a lelkem és az otthonunk ünneplőbe öltöztetését.
Talán kilógok a sorból,de bármennyire is szeretem a karácsonyt,nem fogom az év egyhatodában várni és készülődni rá.És legfőképp nem fogok ész nélkül vásárolni,és sütni,főzni.Mert a szeretet ünnepe nem erről szól.

Ropogós,fahéjas dió

A dió szerintem az ősz egyik legfinomabb csemegéje.Szeretem magában,almás salátában,vagy csak mézzel.Eképp elkészítve viszont igazi,brutális édességgé lép elő.És jól jön ez,mert nálunk nemigen akad cukorka,csokoládé a szekrény mélyén.Viszont dió,meg cukor általában van itthon.



Elkészítése pedig roppant egyszerű:kb.10 dkg diót serpenyőben enyhén átpirítok.Kiszedem,s  a dióval megegyező mennyiségű kristálycukrot szórok a serpenyőbe.Mikor elkezd olvadni visszaöntöm a diót.Megszórom kávéskanálnyi fahéjjal,és közepes tűzön addig kevergetem,míg a diót bevonja a cukor.Sütőpapírra borítom,s mikor kissé kihűlt széttördelem.Én még mandulával szoktam készíteni,de mogyoróval,vagy natúr pisztáciával is el tudnám képzelni.

2012. november 6., kedd

Hússaláta

Maradék

Jó másfél évtizede napi rendszerességgel főzök.Ezért már volt időm kitapasztalni miből mennyi fogy.Meg is szokta jegyezni a férjem,hogy mindig épp annyi étel van a tányérján amennyi jól esik neki,s jól lakik vele.Persze ha vendégek jönnek mindig rátartással főzök.De a mi étvágyunkat ismerem,így a hétköznapokban maradék szinte soha nincs.
Úgyhogy nálam a következő salátához szükséges "maradék sülthús"előre tervezett többlet.

Hússaláta

Ha vasárnap csirkét vagy sertést sütök mindig másfél adagnyit készítek.Mert másnap jól jön valamilyen főzelékre feltétnek,vagy hússalátának.



Hozzávalók:

kb.20 dkg sülthús
2 közepes burgonya
1 nagyobb alma
2 csemege uborka
1 db főtt tojás
majonéz(egy tojássárgájából,vagy 2 evőkanálnyi)
1-1,5 dl tejföl
só,bors,mustár,kevés cukor

Felcsíkozom a húst,a főtt burgonyát,az almát,a tojást és az uborkát.Egy tojássárgájából majonézt készítek,elkeverem a tejföllel,mustárral,majd kevés sót,borsot,és porcukrot is alaposan elkeverek benne.A mártást a felcsíkozott hozzávalókra öntöm,és óvatosan összeforgatom velük.Legalább egy napig hűtőben pihentetem,hogy az ízek összeérjenek.Önmagában vagy kevés pirított kenyérrel ebédre is remek,mondjuk elvinni a munkába.De vacsorára is szívesen esszük.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Légyszíves kérjed írásos beleegyezésem amennyiben az oldalon lévő írásokat,képeket használni szeretnéd.